Mínusz kettőről álltunk talpra idegenben

Szombaton gólzáporos (3-3) döntetlent játszott csapatunk Nyírbátorban. Hogy egy pontot szereztünk vagy kettőt veszítettünk, arról vezetőedzőnket faggattuk.

– Mindkét megfogalmazás igaz lehet – vélekedett a hétfői edzés előtt Gelei Károly. – Ha azt vesszük, hogy idegenben, mínusz kettőről álltunk talpra és egyenlítettünk az otthon különösen veszélyes Nyírbátor ellen, dicséretes az egy pont, mely mentális erőnket mutatja. Ha viszont arra gondolok, hogy csak az utolsó 25 percben játszottunk úgy, ahogy végig kellett volna és ha öt perccel tovább tart a meccs, még így is nyerhettünk volna, akkor sajnos ott hagytunk két pontot.

Mi volt az oka, hogy ekkora előnyt adtunk a hazaiaknak?

– Azt azért látni kell, a Nyírbátor jó csapat, tele rutinos futballistákkal. Nem véletlen, hogy nyolc hazai meccséből csak egyet veszített el, még azt is a szezon elején. Ráadásul a hosszú buszozás után sajnos belealudtunk a meccs elejébe, melyet góllal büntettek vendéglátóink. El kell ismerni, az első félidőben nem néztünk ki jól. A szünet után kezdtünk magunkhoz térni, gyorsan egyenlítettünk, átvettük az irányítást, erre egy perc alatt kaptunk két óvodás gólt. Amiért dicséret illeti a fiúkat, hogy kétgólos hátrányban sem adták fel, kapujukhoz szegezték a hazaiakat és megérdemelten egyenlítettek. Reálisan nézve a kilencven percet, az egy pontnál nem érdemeltünk többet.

Néhány hete az első helyen álltunk, most négy pontra vagyunk a listavezetőtől.

– Ahogy akkor sem, úgy most sem számít a bajnokság állása. Hosszú még a szezon, csak a 34. forduló után hirdetnek végeredményt.

Csapatunk a hét végén, szombaton a táblázaton közvetlenül mögöttünk álló REAC vendége lesz.