Kislány-módra játszottunk

Csapatunk hazai környezetben, kellemetlen meglepetésre 2-0-ás vereséget szenvedett a harmadosztályú labdarúgó bajnokság vasárnapi játéknapján az MTK II ellen. A mérkőzésen látottakról, az összecsapás tapasztalatairól vezetőedzőnket faggattuk.

  • Éppen az ellentetjét csináltuk, amit a meccs elején megbeszéltünk – bosszankodott még jóval a mérkőzést követően is Arany László. – Tudtuk, hogy fiatal, gyors, játszó csapat az ellenfelünk, mellyel szemben csak agresszív, kemény futballal, a játékukat elrontva érhetünk el eredményt. Ehhez képest úgy futballoztunk, mint a kislányok …

Igazából húsz percig nyújtottunk olyan teljesítményt, mely magában hordozta a gólveszélyt.

  • Az első félidőt akár el is felejthetjük, nem ütköztünk, nem szereltünk, állandóan úton voltunk, csak üldöztük a labdát, az MTK pedig élt vele. Ráadásul ismét jöttek azok az egyéni hibák, melyeket nem hogy az NB III-ban, de a megyei bajnokságban sem lehet elkövetni. Plusz ehhez jött még, hogy a szünet előtt egy jogos kiállításnak köszönhetően emberhátrányba kerültünk, azaz a saját dolgunkat nehezítettük meg.

A térfélcserét követően mégis felcsillant a remény …

  • A szünet után valóban jól kezdtünk, sorozatban vezettük a támadásokat, jöttek is a beadások a szélről, ám sajnos kaput nem találtak támadóink. A második gól aztán végleg megpecsételte a sorsunkat, onnantól már nem volt esélyünk a pontszerzésre.

Most két idegenbeli mérkőzés következik, azaz a helyzetünk cseppet sem tűnik megnyugtatónak.

  • Természetesen nem mehetek el szó nélkül a sorozatos hibák mellett, ám a “számonkérésnek” öltözőn belül kell maradnia. Mindenkinek át kell érezni a saját felelősségét, össze kell kapnia magát, mert csak csapatként tudunk kimászni a gödörből.

Csapatunk a hét végén, az újonc Füzesgyarmat otthonában lép pályára.