Ez a győzelem többet ér, mint három pont …

Csapatunk számára befejeződött a 2016-17-es harmadosztályú labdarúgó bajnokság őszi féléve. A tegnapi, utolsó játéknapon – ismerjük el – meglepően magabiztos, 3-0-ás győzelmet arattunk egyik nagy vetélytársunk, a REAC otthonában. Ez a siker most többet ér, mint három pont …

Egyrészt hitet ad a tavaszi folytatáshoz. Hitet, hogy igenis van esélyünk álmaink beteljesüléséhez. Egy éve 22 pontra(!) voltunk a feljutást jelentő pozíciótól, most mindössze 4 pont(!) választ el minket a listavezetőtől.

Másrészt úgy nyertük meg 3-0-ra az idegenbeli rangadót, hogy meghatározó játékosaink sora hiányzott: Kis Róbertre, Herczeg Lászlóra és Birtalan Jánosra már a kezdéskor sem számíthatott szakvezetésünk, de Hevesi-Tóth Tamás is megsérült a harmincadik perc táján, s már az is csodaszámba ment, hogy az 51. percig, összeszorított fogakkal a pályán maradt. Sőt, amit senki nem tudott az edzőkön és a társakon kívül a meccs megkezdése előtt: Menczeles Iván ujját “elvitte” a labda csütörtöki edzésen, ám összedrótozva is vállalta a játékot. A “beugró” játékosok azonban pótolták a hiányzókat. Lékó Gergő egyre érettebb játékot nyújt, Sorecz Szabolcs elfelejttette a hiányzó Birtalan Jánost, Szanyi Krisztián a kispadról beszállva góllal járult hozzá a sikerhez.

Persze a diadalhoz kellett az “öregek” rutinja: Mile Krisztián hihetetlen magabiztosságot sugárzott a középpályán, s rúgott egy olyan szabadrúgásgólt, amilyet csak nagyon kevesen tudnak ebben az osztályban. Hamar Ádám ismét betalált – a roppant fontos első gól fűződik a nevéhez -, s mindvégig állandó veszélyt jelentett a kapura, Hevesi-Tóth Tamás amíg pályán volt tanári módon dirigálta a védelmet, Bojtor László semlegesítése pedig sokszor megoldhatatlan feladatot jelentett a  fővárosi védőknek.

A csapat a jövő héten még edzésben marad, csak azt követően kezdi meg téli szabadságát.